Kétkedő és reménykedő nyilatkozatok egyaránt elhangzottak az euróövezeti országok állam-, illetve kormányfőinek a görög adósságválság ügyében hétfő estére Brüsszelbe összehívott rendkívüli tanácskozása előtt.
Az EKB rendkívüli ülésén belement abba, hogy a görög bankokba lehessen pumpálni pénzt. Az eurózóna vezetőinek mára összetrombitált egyeztetését hétfőre halasztották.
Soron kívüli ülést tart a görög bankrendszert életben tartó EKB, újra összeülnek az uniós vezetők, a szlovák kormányfő elmondta, felkészültek, ha a görögök otthagynák az eurózónát. Az oroszok felajánlották nagylelkű segítségüket, és aláírtak egy szándéknyilatkozatot gázvezeték építéséről.
Durva ütemben veszik ki a pénzüket az emberek az államcsőd közelében levő ország bankjaiból.
A 6-7 ezer fős tömeg az "Európában maradunk" jelszót skandálta: azt követelték, hogy Görögország őrizze meg az eurót mint fizetőeszközt.
Az Európai Központi Bank (EKB) az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek válságértekezletén nem zárta ki, hogy a drámaian felgyorsult betétkivonás miatt a görög bankok nem tudnak kinyitni hétfőn.
Megegyezés nélkül zárult az eurózóna pénzügyminisztereinek csütörtöki válságtanácskozása a görögök sorsáról. Hétfőn az euróövezet vezetői tartanak csúcsot a görög helyzetről.
Görögországnak és nemzetközi hitelezőinek egyaránt nehéz döntéseket kell meghozniuk ahhoz, hogy megállapodás születhessen Athén pótlólagos finanszírozásáról és adósságrendezéséről – közölte blogbejegyzésében Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza. Szerinte ha nem lesz nyugdíjcsökkentés és áfaemelés, nem lesz megállapodás sem a hitelezőkkel.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a grexit, vagyis Görögország esetleges kényszerű távozása az euróövezetből nem elsősorban a közvetlen gazdasági kapcsolatok révén, hanem nyugat-európai közvetítéssel sújtaná Közép- és Kelet-Európa uniós gazdaságait.
Megmaradtak a véleménykülönbségek a görög kormány és az Európai Bizottság között – ezt mondta a görög miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, miután tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
Megtippelte a Reuters tőkepiaci szakértője, mekkora eséllyel léphet ki néhány tagország az EU-ból – írta a napi.hu, amely szerint Magyarország a harmadik helyre került e listán.
Megkezdődött vasárnap délután a világ hét legfejlettebb ipari országát összefogó G7 csoport vezetőinek kétnapos németországi csúcstalálkozója a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban
Még az sem biztos, hogy Görögország kilép-e az eurózónából, bár a fizetésképtelenség napokra-hetekre van, de már van olyan cég, amelyik rárepült a drachma visszavezetéséből adódó nagy üzletre. Egy kanadai, bankjegyek nyomtatásával is foglalkozó vállalat részvényárfolyama hatalmasat szökellt arra a híresztelésre, hogy megrendelést kapott az athéni kormánytól.
Az athéni metróban elhelyezett kijelzőkön a korábban megszokott időjárás-jelentés helyett a második világháborús náci megszállás szörnyűségeit bemutató, s Németországtól mindezért jóvátételt követelő kisfilmet kezdtek vetíteni.
A német pénzügyminiszter nagyon rejtélyesen fogalmazott, amikor egy esetleges görög B-tervről kérdezték.
Az athéni kormány visszautasította kedden mindazokat a bírálatokat, amelyek Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerdai moszkvai látogatása miatt érték a görög vezetést.
A német kancellár és a francia államfő szerint az Oroszország elleni uniós szankciókat tekintve nem gond, hogy a súlyos államadósság-válsággal küzdő Görögország miniszterelnöke Moszkvában folytat majd tárgyalásokat.
A Süddeutsche Zeitung szerint csak napokra van az ország az államcsődtől, de az Európai Bizottság egyelőre nem segít.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken tagadta, hogy országa harmadik nemzetközi mentőcsomagért folyamodna, miután lejár a jelenleg futó hitelprogram négy hónapos meghosszabbítása.
Újfent Görögországtól hangos a gazdasági sajtó, a dél-európai uniós tagország még közel 317 milliárd euróval tartozik hitelezőinek. Egy görög művész ugyanakkor most belerajzolta a válságot az egyesek által lélektelennek tartott euróbankjegyekbe.
